Ősi módszer digitális köntösben: mit jelent az agrár 4.0?

2019.11.14

A mezőgazdaság és az agrárszektor egy több ezer éves terület, ami az elmúlt 50 évben nagyobb technológiai fejlődésen ment keresztül, mint valaha. Kaptárszenzor és sertésfigyelő kamera: többek között ezek lehetnek az agrárium válaszai a digitalizációra. A T-Systems megoldásai a Symposium Jövőterén mutatkoznak be november 26-án.

Exponenciálisan növekszik az újabb és újabb technológiák megjelenése a mezőgazdaságban. A korábban a kétkezi munkára, állaterőre majd az ipari gépekre korlátozott iparág az elmúlt 80-50 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, és mára a munkaerőhiány is  komoly veszélyt jelent: a magas keresletet nincs, aki kiszolgálja. „A mezőgazdaság nem egy szexi szakma. Romantikus, de a többség számára mégsem vonzó. Az agráriumban tanuló fiatalok nagy százaléka azért teszi le a szakma mellett a voksát, mert családi szinten kötődnek az ágazathoz. Bármennyire legyen gépesített is a mezőgazdaság, az év 365 napján embert követel” - mondja Járay Dénes, a T-Systems Innovációs kompetenciaközpontjának üzletfejlesztési és innovációs szakértője. 

De milyen gyakorlati megoldásokat kínál fel a technológia a mezőgazdaság megmentésére?

A T-Systems közreműködésével jelenleg is zajlanak a méhészet és a sertéstenyészet számára áttörést kínáló fejlesztések. A klímaváltozás és az azzal járó hektikus időjárás nagyobb hatással lesznek ránk, mint hinnénk: a növények ugyanis beporzás nélkül nem tudnak termést hozni, és ez nem csak a zöldség- és gyümölcsféléket érinti, hanem a fűszernövényeket, fákat és textília-alapanyagokat is. Nem véletlen, hogy a T-Systems innovációs laborja, a KiBu (Kitchen Budapest), valamint a Szegedi Tudományegyetem által 2019 áprilisában rendezett NB-IoT hackaton verseny keretében több csapat is előrukkolt agrárinformatikai megoldásokkal. Az itt induló Agronity egy kaptárba telepíthető szenzorból és applikációból álló ötletet valósított meg. „Kis lépésekben kell haladnunk, hogy megtudjuk, miképp lehet a repetitív munkák automatizálását megvalósítani, majd finomhangolni. Erre lehet megoldás  szenzorok alkalmazása, hiszen ha egy méhész fél, vagy egy percet tud spórolni kaptáranként, akkor 300 méhcsalád esetén akár fél napot megtakaríthat a digitalizáció segítségével” - mondja Járay. A szenzor képes következtetni a méhek állapotára és tevékenységére rezgéseikből, ezáltal a méhész még időben be tud avatkozni megbetegedés vagy rajzás előtt. 

Hol az ember helye ebben a szuperintelligens mezőgazdaságban? 

Bár egyre elterjedtebbek az önműködő gépek az ágazatban a döntéshozatal mindig az ember munkája lesz. Járay elmondása szerint „...a felelős döntéshozó nem adja ki a kezéből a végső döntést. Ha az állattenyésztésről van szó, jó példa erre a Serket-tel és a Nagisz Zrt-vel megalkotott háromszereplős projektünk, amit a gazda kiterjesztett szemeként aposztrofálhatunk. A malacok megfigyelésének folyamatait teljesen rá lehet bízni a gépekre.”  A Serket videókamerás megfigyelőrendszerre épülő gépi látás megoldását eredetileg hízlaldára tervezték, a Nagisz Zrt. javaslatára alakították át egy felhőben futó, viselkedés elemző analizáló szoftverrel együtt¬– a malacutónevelő fázisra, hiszen az elválasztás után kialakul egyfajta hierarchia és verseny, ami nem hat egyenlően a malacok gyarapodására. „A projekt keretében közösen teszteljük a technológiát, aminek keretein belül a videós megfigyeléssel egyensúlyban kívánjuk tartani a malacok növekedését.”

Valóban megoldást jelenthetnek ezek a technológiák a mezőgazdaság veszélyeire?

„Mivel ezek nem ágazatot felölelő komplex problémahalmazra jelentenek megoldást, hanem egy-egy fájdalompontra adott egyedi prototípusok, nehéz megmondani. De a technológiában épp az a jó, hogy az érdeklődőknek van lehetőségük kipróbálni ezeket a megoldásokat, és a visszajelzés alapján lehet őket finomhangolni.. A fenti két projektünk eddig sikeresnek tekinthető, de prototipizálás fázisban vagyunk, még hosszú út áll előttünk. Az agrárium alapvetően szezonális, ezért általában évente egyszer van lehetőségünk például a kaptárprojekt pilotolására. Éles környezetben tavasszal induló szezonbanfogjuk tudni kipróbálni. A Serket-projektnél már 3-4 malactelepítésen túl vagyunk, azonban további telepítések eredményét is meg kell várnunk, hogy biztos adatokkal szolgálhassunk.”-nyilatkozta nekünk Járay Dénes.