Önkormányzati adatok tárháza

2019.11.25

Az ASP szolgáltató központban az állam térítésmentesen biztosítja az önkormányzati feladatellátás legfontosabb elemeinek informatikai támogatását és az elektronikus ügyintézés lehetőségét a közel 3200 önkormányzat és ügyfeleik számára. Az ASP rendszer felelőse, a Magyar Államkincstár (MÁK), 2018 februárjában a kapcsolódó kormányrendeletben előírtak szerint új fejlesztést indított el: olyan adattárházat kívántak létrehozni, amelynek forrásoldalát az ASP-ben működő önkormányzati szakrendszerek, illetve az ezek használata alól felmentést kapott interfészes önkormányzatok, valamint a MÁK bizonyos szakrendszerei jelentik.
„Ennek az adattárháznak a feladata többek között az önkormányzati és kormányzati döntések előkészítésének támogatása, a központi és helyi elemzési tevékenység fejlesztése, az eladósodási folyamatok időben történő felismerése céljából. Felhasználói között nem csak az önkormányzatok és a MÁK dolgozói találhatók meg, hanem az érintett minisztériumok, a KSH vagy az Állami Számvevőszék munkatársai is”, mesélt a projektről Vikárius Gabriella, a MÁK alprojektvezetője.
Számos kihívást kellett legyőzni a fejlesztés során. Bár az adattárház „csupán” kilenc forrásrendszer – melyek közül a legnagyobbak helyi adó-, illetve gazdálkodási szakrendszerek – adatait fogadja be és dolgozza fel, mégis közel 3200 önkormányzat adatait integrálja, melyek 52 különböző fejlesztésű rendszerből érkeznek. A gazdálkodási szakrendszer esetén az önálló szervezetek száma meghaladja a 11 ezret, hiszen az önkormányzati költségvetési intézményeinek és társulásainak adatait is tartalmazza. Előfordul, hogy egyszerre 50 ezer adatcsomag is érkezik.
Komoly integrációs és konszolidációs feladatot jelentettek az úgynevezett „interfészes önkormányzatok”. 39 nagyváros, illetve a fővárosi kerületek a Belügyminisztérium (BM) engedélyével megtarthatták saját szakrendszereiket, nem kellett csatlakozniuk az ASP-hez. Az adatszolgáltatási kötelezettség viszont ezeknél az önkormányzatoknál is fennáll: nekik saját fejlesztésű interfészeken keresztül kell lokális szakrendszereikből átküldeni naponta az adatokat az önkormányzati adattárházba. Ez akkor volt engedélyezve, ha az érintett önkormányzatok bizonyítják, hogy képesek eleget tenni az előbbi feltételeknek. „Emiatt már 2018 nyár elejére elő kellett állítanunk egy olyan prototípust, amelyben megvizsgálhattuk, hogy a kérdéses önkormányzatok strukturáltan, a megadott formátumoknak megfelelően folyamatosan tudnak adatokat küldeni. Ez viszont azt is jelentette, hogy összesen 52 különböző fejlesztésű forrásrendszer szállítóival kellett szorosan együttműködni, egyeztetni a projekt során. Többkörös pilotban, agilis módszertan szerint haladtunk előre, míg tökéletes nem lett az eredmény”, mondta a megvalósításról Frunza Zsolt, a T-Systems Magyarország projektvezetője. 
Az eredmény egy regionális szinten is egyedülálló hibrid adattárház lett, amelyben a klasszikus adattárház-technológiát Big Data technológiákkal ötvözték. Utóbbiak nem csak az adatok tárolását, hanem azok transzformációját és feldolgozását is segítik.
Az adattárház a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) által üzemeltetett Kormányzati Adatközpontban (KAK) és annak felhő infrastruktúrájában üzemel, tette hozzá Sárközi Attila Csaba, a NISZ Zrt. vezető szakértője. 
Az adattárház kialakítása során a NISZ Zrt. építette ki az adattárház hardver és virtualizációs infrastruktúráját, támogatta létesítését, és az általa üzemeltett ASP Keretrendszerhez történő integrálását.
Az önkormányzati adattárház volt az első hasonló jellegű rendszer a KAK-ban, és mivel különösen nagy sávszélességet és feldolgozási kapacitást igényel, nem egyszer fontos információkat nyújtott az adatközponti infrastruktúrájának finomhangolásához is.

Az Év Projektje díjra minden évben azt a három projekteket jelöli a T-Systems, amelyek nem csupán értékük vagy volumenük tekintetében számítanak az átlagosnál nagyobbnak, hanem újszerűségük vagy összetettségük okán kiemelkedőek voltak, és szakmailag is valódi kihívást jelentettek.