Oktatás a jövő generációinak

2019.11.21

Közel 10 ezer helyszínen mintegy 1,2 millió embernek informatikai szolgáltatásokat biztosítani – ezt kell megvalósítani a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiában feltárt eredmények alapján.

2016-ban fogadta el a kormány Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját (DOS). Bár ebből a mindennapokban még csak egy-két kisebb változást érzékel diák és szülő, nagyon sok minden történt azóta: rengeteg pilotprogram valósult meg, számtalan eszköz került ki az iskolákba, digitális tartalmakat fejlesztettek és továbbképzések valósultak meg. „Kialakultak a keretek, kiderült, hogy mi vált be és mi nem – most már valóra kell váltani a stratégiát, ki kell alakítani azt a háttérinfrastruktúrát, amely a teljes intézményrendszer számára biztosítja a szükséges eszközöket és szolgáltatásokat” – villantja fel Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője, hogy miről fog szólni előadása az idei T-Systems Symposium Állam és Állampolgár szekciójában.
A szükséges infokommunikációs infrastruktúra Magyarországon korábban soha nem látott kapacitások létrehozását jelenti; a további feladatok rendkívül sokrétűek. Követni kell a technológiai változást és ehhez biztosítani a megfelelő háttérrendszereket. 
„Az alap hálózati infrastruktúra már létezik Magyarországon. Szerencsére nem kell mindent a nulláról kiépíteni, hiszen már zajlik az iskolák hálózati fejlesztése és az oktatási ügyviteli rendszer is elér gyakorlatilag minden tanulót. Ettől függetlenül most az a feladat, hogy a DOS által kijelölt célokat konkrét szolgáltatásokra bontsuk le, olyan informatikai szolgáltatásokra, amelyek képesek támogatni egy digitális kompetenciafejlesztésre éppen átálló intézményrendszert” - teszi hozzá Horváth Ádám. Az előadásban bemutatásra kerülnek az eddig már elért eredmények és az eddigi kutatások, pilotok azon megállapításai, amelyek alapján az egyes további szolgáltatásokat specifikálni kell.

Az infrastruktúra ugyanis csak eszköz a végső cél eléréséhez: hogy olyan diákokat bocsásson ki magából a magyar iskolarendszer, akik képesek megállni a helyüket a rohamosan digitalizálódó világban és annak munkaerő-piacán. Ez egyrészt azt jelenti, hogy rendelkeznek a szükséges digitális kompetenciával, de ami még fontosabb, hogy képesek eligazodni az új világ körülményei között. Olyan pedagógiai módszertanokra van szükség, amelyekben nagyobb hangsúlyt kap a csoportmunka, a tanulók konstruktív bevonása, az ismeretek önálló megszerzése.