A megosztásalapú gazdaság a bizalomra épül

2019.11.21

A bizalomról alkotott elméletével vált világhírűvé Rachel Botsman, aki a november 26-i T-Systems Symposium vitaindító előadását tartja. Az Oxford Egyetem Saïd Business School-jának óraadó tanára  szerint a megosztott bizalom korszakát éljük, amely átalakítja a mindennapjainkat és a piacokat. Rachel Botsmannal érkezése előtt telefonon készítettünk interjút.

Kiben bízzunk? című könyve azzal indít, hogy az emberek bizalma erősen megrendült a meglévő intézményekben és keresik, vagy éppen már meg is találták azokat az új formákat, amelyek révén kapcsolatba kerülhetnek másokkal és megbízhatnak egymásban. Tehát a bizalom nem veszett el, hanem csak átalakult. Ön szerint a jelenség hátterében valós társadalmi változások állnak, vagy inkább az új technológia szorította ki a régi tekintélyeket és mechanizmusokat? 

Először is szeretnék pontosítani: nem állítom, hogy az intézményekben végleg megrendült az emberek bizalma. Ez egyes területen továbbra is működik. A nem digitális, hagyományos kisközösségek virágkorukat élik – itt láthatóan működik az ezeket összetartó bizalom. Én inkább arra mutatok rá, hogy a bizalom új formái jelentek meg, és hogy a megosztott bizalom új korszakába léptünk. Azt is állítom, hogy a bizalom olyan alapvető emberi szükséglet, amely nélkül nem tudunk élni, legalábbis működőképes közösségekben. Az intézményekbe vetett bizalom, bizonyos területeken, valóban megrendült, és ennek olyan értékválság is állhat a hátterében, amely független a digitalizációtól. Ám az új digitális eszközök felerősíthették a korábban a hitelesség és tekintély kitüntetett pontjainak számító intézmények bizalmi válságát.

Mik a pozitív és negatív következményei a társadalmi bizalom ilyenfajta átrendeződésének?

A negatív következmények elég nyilvánvalóak: az emberek bizalma soha nem látott mértékben rendült meg a pénzügyi és politikai intézményekben, a médiában. Másfelől viszont azok az új üzleti modellek és alkalmazások, amelyek a közvetlen értékeléseken keresztül teszik lehetővé emberek egymásra találását, azt bizonyítják, hogy az emberek képesek magabiztosan hozzáállni az ismeretlenhez. A digitalizáció korában persze problémát jelenthet, hogy a felhasználó ki van szolgáltatva a technológiának. Gyakran nem tudjuk, kit vonhatunk kérdőre, ki a felelős az adott felületen megjelenő információ hitelességéért, akár a szolgáltatás minőségéért. Ez a probléma az olyan nagy szolgáltatóknál is felmerült már, mint a Facebook.

Akkor jogos lehet azt állítani, hogy a miénk nem is annyira a felrobbanó információ kora, hanem a megváltozott bizalomé? És ha igen, akkor versenyelőnyre tehetnek szert a piacon azok a vállalkozások, amelyek nagyobb bizalmi tőkével rendelkeznek?

Igen, ez feltétlenül így van. Nagy piaci szereplőket süllyeszthet el, másokat felemelhet a bizalom kérdése. Például az Airbnb szállásfoglaló rendszer azért tud egyre nagyobb szeletet kihasítani a szálláspiacból, mert az emberek jobban megbíznak ebben a szolgáltatásban, mint a hotelekben. Miközben a 2008-as indulásakor sokan tartották ezt egy nagyon rossz ötletnek, gyakorlatilag alig hitt benne valaki. Ám az emberek egyre kevésbé bíznak a hagyományos ismertetőkben és reklámokban, ehelyett mások értékeléseit keresik és ezek alapján hozzák meg a vásárlói döntéseiket. Az Airbnb ebben volt messze jobb, mint a hotelek. A hozzá hasonló megoldások a szolgáltatók és felhasználók saját közösségeit teremtik meg, amelyekben mindkét fél ki van téve az értékeléseknek. És ezek közvetlenül hatnak az eredményességre.

Mégis, nem volt túl korai a könyvében megelőlegezni a megosztott bizalom új korszakát? Például a bitcoin látványos vesszőfutása mintha arra mutatott volna rá, hogy az első fellángolás után az emberek elveszítik a bizalmukat a technológia által teremtett új „intézményekben” is.

Én úgy látom, hogy a bitcoin kudarca nem vetíti előre a megosztott bizalomra épülő új pénzügyi és egyéb szolgáltatások teljes elutasítását. Itt sokkal inkább a blokkláncalapú rendszerekről van szó, mint a bitcoin-ról önmagában, ezek pedig egyre népszerűbbek. Éppen a blokklánc adhat válasz arra a bizalmi deficitre, amely ma a Facebook-ot vagy a Google-t sújtja a világ egyes régióiban. A blokklánc ugyanis valójában nem más, mint egy olyan mechanizmus, amely az elszámoltathatóságot emeli egy magasabb szintre. 

Mit tudna tanácsolni egy olyan vállalkozásnak, amely most indul és szeretne betörni a piacra?

Az adott piac alapos ismeretében kell megtalálni azokat a kitörési pontokat, amelyek új keresletet generálnak. Ehhez az is kell, hogy képesek legyünk más szemmel, más nézőpontból rátekinteni a saját üzletünkre és a már meglévő szolgáltatásokra. Erre jó példa az Amazoné. Ők a kétezres évek elején szembesültek azzal, hogy meglévő informatikai infrastruktúrájuk már nem képes kiszolgálni az egyre növekvő igényeket. A probléma megoldása közben fektették le a későbbi AWS (Amazon Web Services) alapjait. Rájöttek, hogy miközben az ügyfeleik jobb és gyorsabb kiszolgálása érdekében felépítettek egy informatikai rendszert, új tudásra és képességekre is szert tettek, amelyeket egy másik piacon, a webes tárhelyek piacán is remekül tudnak kamatoztatni. Viszonylag új szereplőként léptek be erre a piacra különösebb csinnadratta nélkül, ám gyakorlatilag letarolták azt: a felhőszolgáltatások globális piacának ma mintegy 30 százaléka az övék, ami több mint az utánuk következő három szereplő összrészesedése. 


Rachel Botsman a fenti kérdések által felvetett problémákat rendszeresen elemzi – gyakran meghívott vendégekkel beszélgetve – a közelmúltban elindított Rachel Botsman's Trust Issues című podcastjában, amely egyaránt megtalálható az Apple Podcasts, a Spotify és Google Play felületén.